~1.Chapter*

-Ébresztő!Hope kicsim kelj fel!- hallottam egy lágy és kedves hangot. Lassan kinyitottam a szemem és próbáltam megszokni a szobába beáradó vakító fényt. Miután sikerült hozzászoknom a fényhez, körülnéztem és megpillantottam egy mosolygós alakot, a nagymamámat. Halványan elmosolyodtam majd megszólaltam a szokásos reggeli rekedt hangomon.
-Jó reggelt, nagyi- kinyújtottam az elgémberedet végtagjaimat majd felültem és egy puszit nyomtam az arcára.
-Neked is kincsem.-simított ki egy rakoncátlan tincset a hajamból- Ma be kell menned Kate-hez a kórházba.
-Megszületett a baba?-képedtem el-Fiú vagy lány?
-Fiú- mosolygott nagyi.
-Ááááá-ugráltam az ágyon örömömbe miközben teli torokból üvöltöttem-Keresztanyuka lettem!
Nagyi csak nevetett. Ajtócsapódás hallatszott az ajtón túlról.Megmondom őszíntén nem nagyon zavart.
-Miez a nagy kiabálás?Még csak 8óra van könyörgöm.-rontott be a szobába félkómásan Harry.Ijedtemben leestem az ágyról és nagyot puffanva értem földet. Mindketten odaszaladtak hozzám érdeklödően figyelték minden egyes mozdulatomat.
-J-jól v-v-agyok-próbáltam kinyögni ezt a két aprócska szót de a röhögéstől nehéz volt....-Tényleg!
-Te nem vagy komplett.-vágta a képembe a bátyám azt az egyszerü tényt amit már eddig is tudtam.
-Most újat mondtál.-mondtam miközben felsegített a földrõl.
-Legalább most már nem fogsz hülyén meghalni-vigyorgott idétlenül.
-Kössz.
-Menjünk reggelizni!-szólt közbe a nagyi mielőtt Harry bármit is mondhatott volna.Felkaptam az ágyról a babarózsaszín köntösömet majd elindultam az étkező fele. "Nagyon üdítő volt a bátyám társaságába eljutni az étkezőig...Vicceket mesélt, szörnyű vicceket, ő nevetett rajta egyedül...nem is tudom miért.
-Mit mond Psy mikor tüsszent?-kérdezte.
-Na mit?
-Oppá takony száll.-vihogott mert ez minden volt csak nem nevetés...
-Jó étvágyat!-ültem le az asztalhoz, és nekikeztem elpusztítani a tükörtojásomat.
-Mmmm...Megvan!-amint kimondta nagyi fejenütötte az újságával.-Áúú, akarom mondani neked is.
-Köszönöm-mondtam kihangsúlyozva amin egy jót nevettünk.
-Hééj, ő nöm kap?-kérdezte teli szájjal az ügyefogyott bátyám.
-Etikett!-mondtam nevetve.
-Ő kissebb mint te,fiam.Teli szájjal nem beszélünk!-találta el megint az újság.
-Köszönöm a reggelit!Megyek készülni.-álltam fel az asztaltól egy zöldalma társaságában.
Ahogy sétáltam végig a folyosón-a szobám irányába-és rágcsáltam az almám elgondolkoztam azon mit fogok ma csinálni.Első dolgom felöltözni aztán elmenni Liz-el Kate-hez és a babához.Második végig ülni Marcel-a magán tanárom- unalmas óráit.Harmadik alvááás-bevallom ez a kedvenc teendőm, komolyan mondom rosszabb vagyok mint garfield.Negyedik....öö még nincs negyedik de dolgozom rajta.
-Rövidebb az út mint hittem-dörmögtem az orrom alatt.Megrántottam a vállam majd lenyomtam a kilincset és a parfümöm kellemes illatával találtam szembe magam.Miután kulcsra zártam az ajtót bementem a fürdőszobába és lezuhanyoztam.Egy törülközőt csavartam magam köré majd megszárítottam a hajam ami nem kis munka. Miután ezzel végeztem kinyitottam a gardróbomat és 10perc után egy virágmintás pánt nélküli egybe ruhánál, egy világos koptatott farmerkabátnál és egy barna magassarkúnál döntöttem.A gyárilag bronzvörös combig érő hajamat kiengedve hagytam, sminket nem tettem fel ezért felvettem a szemüvegemet. Már csak a telefonom és az esernyőm hiányzik- ugyanis esik az eső mint mindig. Naa, minden megvan. Felkaptam a szobakulcsom a zárba helyeztem és kétszer elfordítottam. Gyorsan bedugtam a lábtörlő alá-biztos ami biztos- és vonultam lefelé a pöttyös esernyőm kíséretébe. Hátul kellett kimennem a látogatók miatt. Nem tudják hogy itt élek, nem tudják hogy Diana hercegnőnek lánya is van. Csak a barátaim és a családom.
-Hello, Ian- köszöntem az egyik testőrnek ahogy kiléptem a kapun.Amint kiértem felhúztam az esernyőmet.
-Jó napot kisasszony!-mosolygott rám majd újra komoly tekintettel meredt a távolba.Megszólalt a Crazy Kids/Kesha/ a telefonomon. Gyorsan előhalásztam és a kijelzőn ez a név szerepelt:Liz. Liz a legjobb barátnőm pici korom óta.
-Szia! Azt hittem hogy már vissza se hívsz!-mondtam neki nevetve a telefonba.
-Igen neked is jó reggelt. Jól vagyok? Igen nagyon jól, kössz hogy megkérdezted- mondta kómásan- 10 perc múlva a szokásos helyen!-adta ki a parancsot. A szokásos helyünk a Nando's bejáratánál van. Még tegnap megbeszéltük hogy együtt megyünk Kate-hez mert ő is szeretné látni a babát. Elindultam a megbeszélt helyre, de sajnos megint késtem-mint mindig...
-Kis csiga, már majdnem elindultam nélküled- mondta Liz.
-Nem engedtek volna be téged nélkülem- kacsintottam majd előkotortam a telefonomat-Menjünk.

                                                                        *15 perc múlva*

Az út hátralevő részét a barátnőm és a telefonom társaságában tettem meg. Egy pillanatra felnéztem és megpillantottam 1 táblát. "St. George's Park" felirat állt rajta. Bekanyarodtunk mert ez a rövidebb út a kórházig.
-Héé, ha így folytatod neki fogsz menni valakinek-röhögött.
-Ez nem történhet mee-eeg.-ahogy kimondtam bekövetkezett Liz "jóslata"...Utálom mikor igaza van..-Héé máskor nézz a lábaid...

~Prológus~

Diary, 23/July, 2013

,, Egy élet- a túlélésért küzdeni kell.
   Egy álom- amit valóra válthatsz.
   Egy lány- aki kicsit sem átlagos.
   Egy hang- ami elveszik a többi közt ha nem vagy elég hangos.
   A remény- ami végigvisz az életen.
   Az árulás- ami megsemmisíthet.
   A félelem- elbújhatsz előle de úgyis megtalál.
   A titok- ami megemészt.
   Az álca- amire nincs szükséged.
   A szeretet- ami egy új reményt ad.
   A zene- ami kikapcsol.
   A barátság- ami örökre elhagyott.
   A hazugság- ami miatt tönkre mehet az életed.
   A fájdalom- ami a szívedbe nyíllal.
   A szerelem- ami kicsit sem hétköznapi.
   És a fiú- aki lehozza neked a legfényesebb csillagot az égről."
                                                                                         /Hope/

Az én nevem Hope, hallgassátok meg a /rövid/ kis mesémet az életemről. :)
1994.augusztus 8.-án születtem Londonba. A Hope Margarett Victoria Windsor nevet viselem a lelkemen. Az anyám Diana Hercegnő volt aki meghalt 1999-ben autóbalesetbe. Az apámat nem ismertem mert születésem előtt meghalt leukémiába.Van két bátyám, William és Harry. Az idősebbik Will, aki sokkal viccesebb,unalmasabb és érettebb is mint a drága kisöccse. Ezért is ő lett a trónörökös. Willnek van egy felesége Kate aki most babát vár, egy kisherceget hord a szíve alatt. Remélem nem Harry lesz a példaképe. Harry tipikus nőcsábász. Imád bulizni de tudd komoly is lenni ha akar de általában nem akar. Azóta amióta anyu meghalt. A nagyi /Elizabeth/ nevelt fel minket. Nagyon szeretem őt, nagyon jó vele beszélgetni.Megértő, kedves, mosolygós nagymama, az ember jobbat nem is kívánhatna magának.3 évvel ezelőtt kaptam egy aranyos kiskutyát tőle. A neve az lett hogy Mignon /Minyon/. Szerintem nagyon aranyos név egy yorkshire terrier kutyusnak. De ki kell ábrándítsalak titeket, nem a kutya a kedvenc állatom hanem a zebra. Szeretem a csíkos állatokat.A kedvenc bandám a Fall Out Boy, de nagyon szeretem a One Direction-t, a Union J-t, és a Little Mix-et is. NAGYON tehetségesek.A kedvenc énekesnőim Adele és Demi Lovato, a kedvenc énekeseim pedig Ne-Yo és William.A kedvenc színem a piros de a kéket is szeretem.
A többit pedig majd megtudjátok a kicsit sem átlagos és rövid életemből.